Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

A hullámos talpú érme piaci ára és az érmepiac hullámai

Egyszer fent, egyszer lent

  Az 1941-es hullámos talpú 2 pengő elmúlt évekből származó értékesítési adatai sokat elmondanak nekünk, nem csak az adott típus árának alakulását illetően, hanem általánosságban az érme piacon tapasztalható fellendülés és hanyatlás váltakozásairól is.

Az adatokból leszűrhető, hogy a numizmatikai piac rövid, közép és hosszú távon egészen más hozamokat képes produkálni. A tapasztalatok szerint hosszabb időtávon, éves szinten 6-8%-os hozammal kecsegtetnek ezek a befektetési eszközök, míg középtávon nem ritka a stagnálás vagy akár az árak visszaesésének jelensége sem. Egészen rövid távot figyelve, akár extra nagy kilengéseket is láthatunk, ha pedig több évtizedre szóló hosszabb időszakot vizsgálunk, akkor leginkább az értéktartás, értékőrzés a jellemző.




Az idő pénz, de nem mindegy, hogy mennyi?

Igen, egyik sem mindegy. Nem mindegy hogy mennyi pénz és mennyi idő? Az alábbi táblázatban láthatjuk a korábbi években rögzített árakat. A közelmúlt adatain felül az archívumokból, a még régebbi évekből is kaphatunk adatokat, így nagyobb időtáv perspektívájából is rálátást nyerhetünk az árak alakulására. Az első táblázatban az árak szerepelnek, a másodikban pedig 2010-es bázis értékkel számított adatok kaptak helyet. Vagyis az, hogy egy adott év elteltéig 2010 óta mekkora hozamot produkált az érme. Tehát ha például a VF20-as tartásfokot nézzük, akkor az látható, hogy 2016-ig, 6 év alatt 12%-os árcsökkenés volt összesen. Ugyanez az érme 2019-ig viszont 49%-os árnövekedést produkált. A 2010-16-os intervallumban tehát veszített az értékéből, mig a 2010-19-esben 49%-kal lett drágább.

 

Mikor szálljunk be?


Befektetési szempontból, amit rögtön láthatunk, hogy a második táblázat tetején rengeteg negatív előjelű szám szerepel. Ez azt jelenti, hogy a 2010-2016 közötti időszakban az érme ára lejtmenetben volt. Ez az időszak remek alkalom volt a vásárlásra, de annál pocsékabb az eladásra. Mostanra már rendeződött a helyzet és, aki a mai napig megtartotta az érmét, majd piacra dobta, az a tartásfoktól függően 5-9% átlagos, éves hozamra tehetett szert. A fenti táblázatból jól látható az is, hogy az elmúlt 3 év (!) jelentős áremelkedésének volt köszönhető ez a helyreállás. Ez alatt az idő alatt, majdnem duplájára emelkedtek az árak. Ez a tendencia egyébként általánosan igaz a numizmatikai piac egészére, ami éppen a felívelő szakaszában van.




 

Buy and hold mindörökké?

Figyelembe véve a fentieket, ha befektetésnek szánjuk az érme vásárlást, akkor nagyon nem mindegy, hogy mikor szállunk be, és ki a piacról. Mint a részvények esetében, a buy and hold stratégia itt is célravezető lehet, de nem a végtelenségig. A buy and hold stratégia annyit jelent konyhanyelven, hogy vedd meg és ülj rajta. Hogy ez miért nem válik be nagyon hosszú távon, azt az alábbival példával szeretném illusztrálni:

Korabeli árkatalógusok alapján 1982-ben a Hullámos talpú 2 pengő aUNC tartásfokon 200 ft-ba, egy XF tartású darab pedig 125 ft-ba került. Az inflációt és a vásárlóértéket figyelembe véve a két összeg, mai áron számolva 14200 ft (aUNC) és 8875 ft (XF). Ez szinte tökéletesen megegyezik a mostani árakkal és azt jelenti, hogy a befektetés reál hozamot nem termelt, pusztán értékmegőrzésre volt alkalmas.

 

Összegzés


Az érmepiaci árak tehát rövid távon akár eshetnek 30-40%-ot vagy éppen emelkedhetnek a duplájára is. Közép és hosszabb távon az átlagos emelkedés mértéke 6-8 % közé tehető évente, míg extra hosszú távon legfeljebb értékmegőrzés valósulhat meg és a reál hozam 0 % körüli várható.

 

Update 2020 03.31

Ezt a bejegyzést egy évvel ezelőtt azzal kezdtem és zártam, hogy az érmepiacon, esetenként extrém nagy elmozdulások is lehetnek. Ékes példája ennek ez a napokban lezárult aukció, ahol ez a rendkívül szép darab az előzetes várakozások duplájáért kelt el.