google-site-verification=nlKXoKzcWs1-VgYJAM1hJK-k39_ySWjj8Mo0KqDhPsg
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

URS Ritkaság táblázat

A ritkaság táblázat, vagy más néven Universal Rarity Scale (URS)

A gyakoriság hatványozódik

Az URS ritkaság skála Q. David Bowers amerikai származású numizmatikai szakértő alkotása. Elsősorban az érmék értékelésében nyújt segítséget, de alkalmazható bankjegyek esetében is, amennyiben van valamennyi információnk a kibocsátás mértékéről. A ritkaságot az ismert darabszámok tükrében határozza meg úgy, hogy azokat nem egyesével kezeli, hanem intervallumokat állít fel. Az eredeti felvetés szerint a ritkaság szintjeit a 2 hatványainak megfelelő számsorozat egy-egy szomszédos tagja közé sorolja. Tehát 1, 2, 3-4, 5-8, 9-16, 17-32, stb-stb. Két kollégájának a javaslatára azonban a magasabb tartományokban található számokat inkább kerekítve kezdték használni, mivel a 16385-32768 darabszámú intervallum helyett sokkal praktikusabbnak látszott a 16000-32000-es számok használata.



Hogyan használjuk?
 
Az értékelés szempontjából ez a fajta kategorizálás azt sugallná nekünk, hogy minden, eggyel alacsonyabb tartományban található darab, dupla annyit ér mint az azt megelőző. Hiszen, ha valamiből fele annyi áll a rendelkezésre, akkor az nyilván kétszer annyiba kerül. Nos, ez néha igaz, néha pedig nem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy átlagosan, valahol 1,57 (π/2) és 2 között van a szintek közötti szorzó. Tehát, ha összehasonlítunk egy 17000 példányban kiadott (URS 16) érmét egy 47000 darabos (URS 17) érmével, a ritkaság alapján számolva az előbbi kb 1,57-2-szeresét éri az utóbbinak, még akkor, ha majd háromszor annyi készült az egyikből, mint a másikból. Azért mondom, hogy átlagosan, mivel a ritkább tartományok felé (néhány 10, néhány 100 darab esetén) haladva már sokszoros árakkal találkozhatunk, míg a gyakori érméknél pedig az 1 felé közelít ez a szorzó. Jellemzően az URS 11 és URS 23 közötti szinteken számolhatunk 1,57-2 körüli szorzóval. URS 23 fölött az 1 felé közelít ez a szám, míg URS 11 alatt sokszorozódik. A gyakorlat az intervallumos módszert igazolta. A ritkaság szempontjából nincs nagy jelentősége, hogy valamit 20 vagy 22 ezer példányban adtak ki. Egymáshoz képest nem gyakoribb az egyik, mint a másik.



Milyen esetekben működik?

Ahogy a tartásfok kizárólagos használata is csak bizonyos típusoknál használható, úgy ez a fajta értékelési módszer is csak akkor alkalmas, ha olyan érméket vizsgálunk, amelyek legfontosabb értékhordozója az ismert darabszám. A ritkaság tehát ezen a módon és ilyen mértékben fejti ki az értékre gyakorolt hatását. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem használhatjuk abban az esetben, amikor a tartásfok, az alapanyag vagy a névérték többet nyom a latba, viszont ilyenkor egy kicsit bonyolultabb értékelési folyamatra kell számítanunk.

 

  • URS-l    1 ismert darab
  • URS-2   2 ismert darab
  • URS-3   3 vagy 4 ismert darab
  • URS-4   5-8 ismert darab
  • URS-5   9-16 ismert darab
  • URS-6   17-32 ismert darab
  • URS-7   33-64 ismert darab
  • URS-8   65-124 ismert darab
  • URS-9   125-249 ismert darab
  • URS-10 250-499 ismert darab
  • URS-11 500-999 ismert darab
  • URS-12 1000-1999 ismert darab
  • URS-13 2000-3999 ismert darab
  • URS-14 4000-7999 ismert darab
  • URS-15 8000-15999 ismert darab
  • URS-16 16000-31999 ismert darab
  • URS-17 32000-64999 ismert darab
  • URS-18 65000-124999 ismert darab
  • URS-19 125000-249999 ismert darab
  • URS-20 250000-499999 ismert darab
  • URS-21 500000-999999 ismert darab
  • URS-22 1000000-1999999 ismert darab
  • URS-23 2000000-3999999 ismert darab
  • URS-24 4000000-7999999 ismert darab
  • URS-25 8000000-15999999 ismert darab
  • URS-26 16000000-nál több ismert darab